Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Magyar Ádám - 2014. május 7.

A kulcslap - IMP I/A 4. játéknap

Ritka alkalom, hogy az ilyen címletű lapoknak nagyobb szerep jusson egy partiban, mint valamiféle jelzés. Az IMP-bajnokság I/A osztályában mégis élet-halálról döntött. Legalábbis arról, bukik-e a kontrázott felvétel.
 
 
 
 


Már a licit sem hétköznapi módon ment, mivel a Hittmann-rendszer fegyverei álltak sima standardünk ellen. Szőnyi Gyuri 2 treffje invit alatti négyes kőrt ígért, Hittmann Laci 2 kárója hosszabb pikket, mint kőrt, a 2 kőr és 2 pikk licitek többé-kevésbé természetesek voltak, ahogy a kontrák is. 

A kőr király indulás és az asztal leterülése után Hittmann Laci közölte, hogy szerinte Nyugat lapja egyáltalán nem invit alatti, és nem így kellett volna licitálni, de azt is hozzátette, hogy egyáltalán nem boldogtalan, hogy a dolgok így alakultak. Azt azonban még ő sem tudta, hogy Hofi kezében már ott lapul a kulcslap.

Mondjuk még Hofi sem tudta, és maga a lap is szerényen, méretéhez mérten lapult a kezében. Nem ő szokott a kulcslap lenni, és nem is tudta, hogy nagy feladata lesz még.

A játék elindult, ez az alábbi diagramon a NEXT gomb nyomogatásával követhető is.


Azért kívánkozik ide némi magyarázat _magyarázkodás_. A kőr királyt ütötte az ász, az asztalról a káró hívást Hofi az ásszal vitte, majd kihívta treffjét. Két treff és a kőr dáma következett, Hofi a treffre kőrt dobott. Nem tudtam, kinél milyen kárók vannak, féltem az adu hívástól, mert az 1 káró indulás finoman szólva lehetett volna erősebb is, és ha a felvevő kárói magasak, akkor nem lesz jó adut hívni. Hofi káró ászából ráadásul a királyt a felvevőnél sejtettem _legrosszabb álmaimban a dámával együtt_, ám biztos vagyok benne, hogy a felvevőt szerette volna átverni, hátha a dáma-bubival lopimpasszt ad. Pedig szerintem Hofi, a kulcslappal a kezében, nem szorult volna ilyen mocskos trükkre.

Kőrt hívtam, hogy rövidüljön a felvevő, aki erre keresztlopással próbálkozott: a kézből kárókat, az asztalról treffeket hívott. Én azonban gonosz módon a kézi kárókba kis adukkal kétszer is beloptam, kikényszerítve ezzel a felvevő asztali figuráit. Hofi a második treffbe tette a pikk bubiját, hátha nálam a pikk ász. Ez volt a három lapos végállás:


Most végre betakaríthattam munkám gyümölcsét: a káró hívásba az asztal elé tudtam lopni a hetessel, és mivel a káró királyt továbbra is a felvevőnél gondoltam, meghívtam az utolsó treffet. Az asztal a kettessel lopott – és erre diadalmasan kihúzta magát a parti kulcslapja, a pikk hármas. A kettessel még éppen elbírt.

A felvevő kénytelen volt felüllopni őt, és a buktató ütést az utolsó adum vitte. Most, hogy nem a felevőnél van a káró király, persze az adu hívás is bukást eredményez a kétlapos végállásban, de erre igen kis esélyt adtam.

Ezentúl is csak erős adufelszereléssel kontrázzunk részjátékot.