A Magyar Kupában kialakult a legjobb nyolc mezőnye, a Budapest Kupa is annak rendje és módja szerint halad a végkifejlet felé. 4x4 sorozatunk keretei fixek: a második részben is egy-egy partit hozott a négy szerzőnk. De az ördög ugye a részletekben lapozik...
Hogy sikerült az előadás? Tipikus második volt... – jön a válasz. A színházi világban közhely, hogy a premiert követő előadás löttyedtebb, lassabb, ritmustalanabb, szóval rosszabb, mint a bemutató volt. Az első találkozást a közönséggel összerántja az izgalom, az aggodalom azért, hogy vajon ülnek-e a poénok, élesben elég-e az idő az átöltözéshez a két jelenet között, egyáltalán siker lesz-e. Aztán vagy siker vagy nem, mindenesetre a premierbulin lehet temetni az együttdolgozást, és örülni, hogy megszületett valami, ami addig nem létezett. Majd jön a második előadás, és sokszor tényleg olyan erőtlennek érzik a színészek, mint a másodjára leforrázott teát. Tulajdonképpen természetes emberi reakció, hogy gyöngébb_nek tűnik_. Mi bízunk benne, hogy a 4x4 sorozat második darabja tartogat annyi izgalmat, mint az
első rész
. Csöndet kérünk a nézőtéren, függöny fel!
Magyar Kupa 21. leosztás – Kuttner György
Nehéz pontos választ adni partnerünk természetes 1 káró indulására az alábbi lapokkal.
De nincs probléma, kupaversenyen a meccs állása amúgy is kreatív megoldásokat igényel.
Így aztán egyáltalán nem lepődtünk meg a különleges megoldásokon: 1 pikk, 2 treff, 2 káró,
3 káró. Amennyiben a válaszoló a kitaposott úton haladt, 1 szan válaszára 2 kőr érkezett.
Most az „ez a riverz nem az a riverz” – helyzetről tanultakat kellett felidézni, ha egyáltalán
ott voltunk az órán.
A bridzs azonban egyszerű játék. A legjobb mesterek a fenti lapokkal az 1 káró–1 szan–2kőr–5káró licitmenetet javasolják csapatversenyre. Akinek ez se tetszik, az játsszon precízióst vagy felejtse el a fordított emelést. A mezőny nagyobbik fele így tett.
Tényleg egyszerű játék a bridzs – ha jó napunk van. Ha megy a játék, nem is értjük, hogy a nyerő megoldásaink helyett mások hogy választhattak mást. Hisz szóba sem kerül más, már-már magától ugrott ki a licit a boxból, landolt a lap az asztalon, és mindig épp az, amelyik jó volt _na jó: sikeresnek bizonyult_. Minden megy, mint a karikacsapás, mintha best of videót látnánk saját magunkról. Ha viszont nem megy a játék... Inkább jöjjön Gábor.
Magyar Kupa 18. leosztás – Koltai Gábor
Nem volt unalmas ez a forduló, bennem mégis egy „érdektelen” parti ragadt meg.
A válaszoló 2 treffje gémforsz relé volt, az indulóról az derült ki, hogy egyenletes minimuma van hatos kőrrel.
Mivel induljunk?
A pikk indulás nagy tömés lehet akkor, ha mindkét nemes ászt az ellenfélnek osztották _a partnerünk középfiguráját is behajthatjuk_, az adu indulást meghagyjuk a jobb játékosoknak, a kárót a gyengébbeknek, marad a treff. Csodás lenne a kis treff indulásunk, ha a király az asztalon terülne és a partnerünknél lenne a dáma – de most nem a trükkös megoldásokat keressük, ezért a treff ászt tesszük az asztalra.
A partnerünk olyan treffet helyez ebbe az ütésbe, ami páratlan számút mutat, ha lapszámot jelzett. Vagy Lavinthal-jelzést adott? Nem is lehetetlen, hiszen az ász indulásunk azt sejteti, hogy aránylag gyorsan szeretnénk négyet ütni, és nem arra játszunk, hogy majd csak elbukik valahogy a parti, ha nem adunk ütést.
Ennek ellenére az a véleményünk, hogy lapszámot jelzett, és hívjunk egy… Mit is? Ha nemes színű ásza van a partnerünknek, akkor pikk hívásra bukós a parti, ha káró királya van, akkor meg sürgősen azt kellene hívni _ha egy figura sincs nála ebből a háromból, akkor talán mégis kis treffel kellett volna indulni…_. Mivel bármelyik ász jó, látszólag 2–1 az esély az ászok javára a káró királlyal szemben. Vagy nem?
Nem rossz folytatás szerintem ebben a helyzetben a káró bubi. Ha bármelyik ász van a partnerünknél, de a felvevőnek a kárója hármas, vagy ha a pikkje hármas, de az három kicsi, vagy a káró király a partnerünknél van – mindegyik jó. Ha félünk attól, hogy a partnerünk majd nem megy rá a bubinkra a királyával, akkor viszont szóba jön a kis káró hívás is _legalább egy nyamvadt kilencese legyen…_.
Még erre a kis káró hívásra is elbukott a 4 kőr _még a káró ász lehívása is jó, pedig az elég nagy marhaságnak tűnik_, de ha a kiosztott lapok mellett még egy káró kilencese is lett volna a felvevőnek, akkor valószínűleg egyedül ellenünk írják fel ezt a gémet – és a helyzetet igen alaposan kielemezve tömtük volna meg a partit.
Sokan indultak a szingli pikkel a 4 kőr ellen, talán a partner licitált színéből – hiszen kedvező szkórban első helyen ilyen lappal sokak szerint kötelező licitálni. Hogy mennyire kétélű fegyver a kizárás, arra is jó példa ez a parti: a nagyon nyuszi ellenfeleket kizárja a bukó gémből _ilyen nem volt_, lehetőséget ad a bukó gém mentésére _két helyen 300_, és segít abban is, hogy a kizárás hatására a bukó 4 kőr helyett az indulásból megtömhető 3 szant mondják be _két asztalon meg is éltek benne_. Persze mindennek az ellenkezője is igaz lehet…
Az élet már csak ilyen a kártyaasztal körül is. Meg színház is, persze. Ugorjunk a következő jelenetre, írta: Fortuna, rendezte: Hoffmann Tamás.
Budapest Kupa 28. leosztás – Hoffmann Tamás
Jó licit, jó felvétel, a kérdés inkább az ellenvonalon fog adódni, nézzük is Nyugat lapját! Az indulás nyilván a káró király, _vagy dáma, ízlés szerint_ ezt megütik, és már adódik is az első probléma, amikor a kőr dámát hívja a felvevő. Látszólag meg kellene ütni, ha szingli, de ha jobban belegondolunk, akkor utána pikk ász, király, bubi következik és a kőr, amiről tudjuk, hogy 3–3. Kihagyjuk tehát, jól tettük. A káró bubi jön, ezt megütjük, a partner jelzi a maradék páros számú káróját, a felvevő elosztása ekkor már nagyjából kiderült, hatos pikk illene, hogy legyen nála, szingli kőr, és a páros káró miatt vagy két káró és két treff maradt nála, vagy nulla káró és négy treff, előbbi esetben már nem tehetünk sokat, a két kárót le fogja lopni, és kiad egy kárót meg két treffet, úgyhogy nézzünk a másik esetet.
Eddigi elemzésem alapján egyetlen jó hívás van most Nyugatról. Nyilván feltételezhetjük, hogy a partner maximum egy bubival vagy egy pár tízessel tudja segíteni az ügyünket, így nem érdemes se adu, se lehívható két treff ütésben reménykedni. Ha treffet hívunk, azzal megadjuk az ellenfélnek a treff királyt, és vége is a dalnak, a kőr hívás nyilván nem jön szóba. Ha kárót hívunk, akkor azt ellopja az asztalon, kihívja a kőr királyt, ütünk, _most megint bajban vagyunk, de_ mondjuk a treff ász után kőrrel visszatesszük az asztalra, és reménykedünk, hogy megadja a pikk impasszt _az asztalnál ez a változat történt a pikk impassz nélkül…_. Van azonban még egy lehetőség: hívjuk ki a pikk dámát hátulról!
Szokatlan játék, de most beválik. A felvevő üt, a kőr magasításához azonban nincs elég lemenete, treff lopásokra próbálhat játszani, de azt nem olyan nehéz megakadályozni, a treffet Kelet üti, adut hív, a következő treffet Nyugat üti, és már nagyjából mindegy is, hogy mit hív, a felvevő két treffet kellene, hogy lelopjon egyetlen aduval, ez meg ritkán sikerül.
Az eredmény: öten megcsinálták a gémet, ebből ketten szürrel, két pár úgy csinálta meg, hogy nem mondta be, három pár pedig elbuktatta a 4 pikket, nekik gratulálunk!
A pótkerék: Scharnitzky Péter kiegészítése következik a partihoz.
A felvevő még a parti elején nyugodtan lehívhatja a pikk ászt ezzel elvéve Nyugat kibúvó lapját.
Nálunk elbukott a 4 pikk, pedig mi mindent megtettünk, hogy a felvevő két szürt csináljon. A káró király indítást megkértem _azaz bíztam a partner káró KDBx felszerelésében_, mert egyrészt nem akartam más színű folytatást, másrészt látszott, hogy nekem kellene treffet hívni, ha a partnernak villája van. Ütött a káró ász, majd a pikk ászba esett a dáma, majd a kőr dáma jött. Ezt a partnerem hibásan megütötte, és bízva a káró bubimban kis kárót hívott. Nagy csalódást jelentett számára, hogy csak a tízest tudtam az ütésbe tenni. A felvevő később érthetetlen módon nem a kőr színre játszott, hanem treffet akart lopni, ezért megütöttük a két treffet, és _felül_loptam a következőt.
Szerintem nem volt irracionális egyikünk részéről sem, hogy bíztunk a másikunknál lévő káró bubiban, de mivel ez nem jött be, így nehéz bekerülni az újságba...
Azért mégis sikerült. Most nézzük meg Péter partiját. A múltkori szlemözön után olyan vakmerőt húzott, mintha dubló dámával az ellenfél színében mondott volna 3 szant: kupameccsről töredék játszmát hozott. Azért nem hagy minket érdekességek híján.
Budapest Kupa 1. leosztás – Scharnitzky Péter
Indulás: káró 4-es
A parti arról szól, hogy mekkora hatással van a licitálás a lejátszásra. Ha Dél a passzos partnerrel szemben a tíz minor lapja birtokában úgy dönt, hogy agresszívan közbeszól 3 káróval, akkor a felvevő már nem esésre fogja játszani az adut, hanem impasszra. De hogy jut le az asztalra? Pikkel. Nem kockázatos ezt a hét lapos színt hívni aduzás előtt? De igen. Csakhogy ha arra játszunk, hogy a közbeszólónak rövid az aduja, akkor az ő lopáslehetőségét már egy menet aduval elvehetjük. Az meg valószínűtlen, hogy Észak tudjon pikket lopni, mert akkor Délnek négyes pikket osztottak, ami nem illeszkedik a közbeszólásához. Treffből is hiányzik persze az ász-király, de ebben a színben meg a még valószínűtlenebb 5–2-es elosztás kell Észak lopásához.
Dél nem túl jó minőségű színnel szólt közbe, ezért várhatóan lesz egy-két fekete figurája. Ráadásul káró indítás és egy menet adu után, amikor a felvevő pikk hívását valamelyik védő megüti, szinte kényszerhívásban találja magát: csak fekete színű visszahívás jöhet szóba, de még a treff is a felvevő malmára hajtja a vizet, mert így már a káró királyra _amire egy treffet tervezett eldobni_ sem lesz szüksége.
Ebben a partiban Dél akkor járt volna jól, ha csendben marad, mert akkor a felvevő feltehetően lehívja az adu ász-királyt, és csak utána fog hozzá a fekete színű ütéseinek a kidolgozásához.