A számok nem hazudnak – MP-statisztikák II.

Az előző részben a párok és a felvevők teljesítménye volt a téma. A mostani cikkben a felvételek és indulások, míg a sorozat befejező részében pár bridzses mondás igazságtartalma.

Felvételek
Azok szerepelnek a listán, amik legalább tízszer fordultak elő.

A 2 nemesek és az 1 szan a várakozásoknak megfelelő kis pluszt hozták. Meglepő módon a három legnépszerűbb gémfelvétel többé-kevésbé leszerepelt. A treff felvételek sikerszériája talán annak köszönhető, hogy arra tényleg csak akkor vállalkoznak, ha nagyon jónak néz ki. Talán érdemes lenne kicsit gyakrabban treffet játszani. A 2 káró kontra jó szereplése különösen meglepő annak fényében, hogy az utolsó forduló 23. leosztásában hatan váltak benne ezredessé:

Kizáró indulások
Itt a legalább tízszer előforduló indító licitek vannak. A listát természetesen a 3-as magasságú indulások vezetik.

Vajon ötös, vagy hatos színnel éri meg jobban gyenge 2-essel indulni? Az eredmény itt az óvatosabbakat igazolja:

3-as magasságú kizárásoknál is a hatos hosszúságúak a leghatékonyabbak (csak látszólag ellentmondás):

1 szan indulás
A 10–11 és 18–19 pontos szanok nagyon hatékonyak volt, bár nem túl nagy a minta. A 16 és 14 pontos 1 szanok meglepően béna eredményt mutatnak, míg a 13 pontosok kifejezetten jót. Ez alapján az tűnik ésszerűnek, hogy az 1 szan indulás legyen 10, 11, vagy 13 pont esetleg kibővítve a 17–19-es zónával.

Lehet nézni a hatékonyságot a leghosszabb szín szerint is. Annyi derül csak ki, hogy az ötös színek jól jönnek.

Mi a helyzet az ötös nemessel?

A következő táblázatból az derül ki, hogy kinél hány pont van átlagosan az 1 szan indulásban. Csak azok kerültek bele, akik legalább ötször indultak 1 szannal.

Jópofa, hogy több 15–17-es szant játszó játékosnak (pl. Gál Péter és Winkler Gábor) még az átlaga sem éri el a 15 pontot.

A sorozat befejező részében választ kapunk olyan kínzó kérdésekre, minthogy valóban ellensége-e a pikk a szannak, tényleg bubi mögött ül-e a dáma és hogy valóban szinglik-e a hetesek.