A legutóbbi elnöki beszámoló külön foglalkozott a bridzsoktatással, kiemelve a szövetség elkötelezettségét, hogy minél több játékost vonjon be a versenybridzsbe, elsősorban fiatalokat. Ha minden igaz, a jövőben évi rendszerességgel egy meghatározott összeget tud erre áldozni, Az elmúlt években – főleg magánkezdeményezésre – történtek kísérletek az ifjúsági bridzsoktatásra, többnyire a szövetség támogatásával. A szövetség csak esetenként támogatta ezeket a kezdeményezéseket, a szervezők nem számíthattak rendszeres, hosszú távú támogatásra.
Körülbelül két évvel ezelőtt Hermányi Annamária felfedezte, hogy a középiskolások az érettségi előtti kötelező közösségi szolgálatot letudhatják tömegsporttal, ha azt időskorúakkal végzik. A bridzs erre alkalmas tevékenység. Több iskola is elfogadta a szövetség ajánlkozását, és elindult a program. Többnyire olyan fiatalokat talált meg a szövetség, akik már tudtak bridzsezni (családjuk révén), és ők a közösségi szolgálat letelte után is megmaradtak hobbibridzsesnek, a versenybridzsbe nem kívántak aktívan bekapcsolódni. Később a szövetség megkeresett egy-két iskolát, hogy indítsunk náluk bridzstanfolyamot, és annak befejezése után a közösségi szolgálat keretében kezdjenek el játszani. Az iskolák nyitottak voltak a kezdeményezésre, sőt diákok is akadtak, akik érdeklődtek a bridzs iránt, de rá kellett jönnünk, a diákok annyira túlterheltek, hogy közülük kevesen képesek egy bridzstanfolyamot végigcsinálni. Általában duélután 2-3-ig tartanak a tanórák, nehezen tudnak még további két órát figyelni, és az időpont egyeztetés sem volt könnyű. A másik probléma, hogy a bridzstanulásra fordított idő, amíg megtanulnak játszani, tovább tart, mint maga a közösségi szolgálat. Csak a nagyon elszántak tartottak ki, a többség lemorzsolódott.
Érdekes kezdeményezése volt a Budaörsi Bridzsklubnak, hogy a helyi Herman Ottó Általános Iskolában matematika tehetséggondozás keretében tanóra keretében próbálják ki a bridzsoktatást. A szövetség küldött oktatót, és két osztályban (7., 8.) kezdődött az oktatás. Sajnos a diákok nem voltak ebben partnerek. Jellemző, hogy év közben az egyik hetedikes osztály inkább a matematika órát választotta, mint a bridzset. Valószínűleg az sem volt szerencsés hogy a bridzzsel csak heti egy órában (45 perc) tudtak foglalkozni.
Tavaly ősszel, Baksay László indított egy új bridzsprogramot, unoka – bridzs elnevezéssel, kifejezetten gyerekeknek, általános iskolásoknak. Szombat délelőttönként tartott nekik foglalkozásokat. A kezdeti létszám kb. 80 százaléka kitartott a végéig, és idén ősszel folytatják, remélhetőleg új tanulókkal kiegészülve.
Az idén februárban, az ELTE matematika tanszéke „Matematika és bridzstanulás” címmel indított kurzust, tanórai keretek között, megszerezhető kreditekkel. A kezdeményező, Munkácsy Katalin amatőr bridzselőként elfogadtatta ezt a tantárgyat. A meghirdetett 20 fős keretre túljelentkezés volt, ami reméljük, nem csak a könnyen megszerezhető krediteknek szólt. A szövetség oktatót küldött az egyetemre, és úgy néz ki, az idén újra sikerül megtartani ezt a kurzust.
Ezek voltak a próbálkozások. Hogy melyiknek milyen sikere lesz, az csak évek múlva derül ki. Azok a tanfolyamok lehetnek sikeresek, melyek több évig tudják folytatni munkájukat és megfelelő lehetőséget tudnak biztosítani a résztvevőknek, hogy a megszerzett tudást a gyakorlatban is kipróbálhassák, hasonló tudású játékosokkal tudják folytatni a játékot.
Ebben segíthet az ELTE bridzsklubja és a Kibic Klub. A Kibic Klubban vasárnaponként az ifjúsági korú játékosoknak tartanak foglalkozásokat, a kezdőtől a versenyjátékosokig.
A szövetségnek kell eldöntenie, hogy milyen formában tudja támogatni az oktatást, hogyan tudja minél hatékonyabban elérni az ifjúsági korú játékosokat. És mellesleg nem szabad megfeledkezni az idősebb korosztályról sem, akik közül a nyugdíjas korúak könnyebben rávehetők a bridzsre. Ha nem is mindegyikükből lesz versenyjátékos, példájukkal talán a fiatalokra hatni tudnak, hogy érdemes megismerni ezt a játékot.