Bounty az impassz jutalma – az unoka-bridzs

Valamikor azt hittem, hogy mire az unokáim bridzsezni kezdenek, a művelt világban már mindenki ezt a játékot űzi. Most meg azt tapasztalom, hogy egyre nehezebb ifjú bridzsezőket fogni, sőt maga a kártyázás is kimegy a divatból. Lehet, hogy már nincsenek latifundiumok, amelyeket el lehet játszani, vagyonok, amelyeket egyetlen robberra fel lehet tenni? Mintha már ötlapos pókerpartit sem játszana senki, csak a versenypókerre használt texasi vari megy mindenütt. Ki látott mostanában, mármint nyáron, ultizókat valamilyen parkban?

De azért legalább a mieink kóstoljanak bele a játékba, lássák, hogy anyáik-apáik, nagyanyáik-nagyapáik mire adták a fejüket. Aztán meg hátha jönnek hozzájuk nem bridzsező hátterű osztálytársak-barátok.

Nem tudok jobb ötletet elképzelni, mint amibe Baksai László belevágott. Összegyűjteni bridzsező palántákat, és még általános iskolás korukba rávezetni őket a játék élvezetére.

Elmentem hát a Feneketlen-tóhoz a teniszklubba, amelynek emeletén ideális helyszíne van a bridzstanításnak. És azt láttam, hogy a 15 ifjú kártyás odaadással teszi, amit kérnek tőle. Sokkal többet tud mindegyikük a bridzsről, mint én tudtam, amikor ekkora voltam, és apám a három fiával együtt próbálta ki, amit jól-rosszul megértett egy nyári délután, amikor a Balaton-parton elmagyarázták neki a szabályokat. Az is egy módszer volt, hogy elkezdtük egymásra dobálni a lapokat, és évek múlva, a Balzac utcai versenyteremben derült ki, hogy a második kontrázott bukásért több jár, meg hogy a dáma elfogásának neve van, az, hogy impassz.

Most azt láttam, hogy a minibridzsben nincs licitálás, a figurapontok és az aduhosszúság alapján meghatározzák a felvételt az előre osztott lapokból, és aztán a lejátszás és az ellenjáték fogásaira próbálják rávezetni az avatott tanárok a kis játékosokat. Ők meg nagyon is fogékonyak, gyorsan megértik, mit hogyan, és úgy vettem észre, a feladat megoldásának öröme talán még erősebb motiváló erő, mint a miénk volt: megnyerni a robbert.

Mindenesetre úgy emlékszem, még hetedikben is sírással reagáltam a vereségre, itt azonban mindenki mosolyog, és élvezi a feladatokat. Pláne, hogy Bounty jár a jó megoldásokért.  A srácok ügyesen kezelik a lapokat, tudják melyiket kell rakni dublóból, melyiket háromból, fedik a figurát, ha kell, és szépen számolják az ütéseket az első kijátszás előtt.

Január közepén jön a második hullám. Egy évvel a tavalyi, első csoport indulása után kezdődik az új kurzus, hamarosan lehet rá jelentkezni a bridzsező szülőknek, nagyszülőknek és bridzsezni vágyó gyerekeiknek, unokáiknak. A játék ugyanúgy, mint eddig, szombatonként fél tizenegytől lesz Feneketlen-tónál.

A társaság jó, a legközelebbi balatoni versenyen már összeszokott bandaként fogják eltölteni az időt. De még az is lehet, hogy már indulnak rajta, hiszen januártól már licitálniuk is kell.