Barion Pixel
HUEN

Kezdőoldal

Fazakas Gergely - 2016. április 9.

Az úgy történt, hogy két rossz partit hoztunk – Magyar Kupa 7. játékhét

A Magyar Kupa rájátszásának utolsó előtti napján (március 29.) mindkét asztalunknak sikerült több gémhibás partit is összehozni. Az egyik bemutatott parti a zárt terem, a másik a nyílt bűne volt.

Kelet fiatalos lendülettel vetette magát a küzdelembe, és erős optimizmussal nyolcütéses lapot licitált. Dél nem kívánt egyedül gémet vállalni, de Észak ereje, amit az újranyitással jelzett, kedvet csinált neki a büntetéshez. Az asztalok nagyobb részén 4 kőr lett a felvétel, amit senki sem csinált meg. Több asztalon is 3 pikk kontráig tartott viszont a licit, és mindenütt a káró király volt az indulás. Észak nyolcasa és a felvevő hármasa egy dolgot biztosan jelzett – az ADBT nincs a kezében, tehát csak négyes a színe. Most talán célszerű lett volna a kőr dámát is kitenni, hogy Észak a lényeges erőpontokat tudja, de helyette a káró kilences következett.

Észak beejtette így a felvevő dámáját, és úgy gondolta, hogy két szürkuhívást is megpróbál, és ehhez a kőr átvevőt jelzi. A harmadik káróba azonban egy kőrt dobott a felvevő (Dél treffet dobott), és Észak rájött, hogy elrontotta a sorrendet. A kőr ászt a felvevő lopta, örömmel látta, hogy beesik az adu dáma a lehívott adu ászba, és kiadta az ütést az adu királynak (Észak kőrt, az asztal kárót dobott). Sper, gondolhatta volna Dél, azonban szemei előtt még a nagyobbfajta vacsora képe rémlett. Mivel Észak rövidült kőrben, jó ötletnek tűnt az ő fogásához hívni a következő kőrt – vagyis kicsi a királyhoz. A felvevő lopott, és most már biztosra mehetett: a kőrt Dél tartotta, a kárót Északnak kellett, így senki sem tudott három treffet őrizni. A három utolsó ütést az asztali treff ász, a kézi király és a felmagasodott tízes vitte.

Hát igen – mondta Észak –, a beszorítástól úgy tudunk menekülni, ha én leszinglizem a treff dámát, tartom a kőrt és a kárót is, Te meg az asztal előtt ülve ezekkel a színekkel nem törődsz, hanem csak három treffed marad.

Az egyeztetés némileg nyomott hangulatban történt, hiszen ez volt az utolsó, a 16. parti.

–730 – rebegtük szemlesütve.

– Tök jó partit hoztatok! – vidultak csapattársaink. Náluk a 2 pikket kontrázták, és szintén kilencet ütöttek, azaz +870, +4 IMP!

A második félidőre maradtak sanszok. Talán a legérdekesebb parti a 20-as volt. Csapattársaink a következő problémát nem tudták megoldani.

20. leosztás

Barátunk a 11-es szabály szerint indul a pikk nyolcassal. A dámával mi ütünk, a király is a mienk – partner az ötöst dobja, a felvevő a négyest és a hetest. Hogyan tovább, melyik színben reménykedjünk?

A mi Keletünk úgy okoskodott, hogy Nyugat vélhetően a legnagyobbal kezdett, és Dél egy ötös ász-bubis színt tartogat, amihez csak egy biztos átmenete van. Arra jutott, hogy valamelyik minor szín bontásával most kellene gyorsan ütéseket bontani. Aktuálisan a treffhez nyúlt, de mindegy is, már 11 ütés a zsákban volt.

Dél jó ötletnek tartotta a  teleologikus 1 pikk licitet – a 3 szan felé futtában a pikk indulást kiblöffölni.

Nálunk őszinte licitmenet zajlott:

Az utolsó licitig minden jól ment, de a 6 treff sajnos elcsúszott. A megbeszélés szerint az 5 pikk válasz 1 ász és sikén, az 5 szan 2 ász és siként jelzett, a többi nem volt megbeszélve. Délnek két ötlete volt: vagy a treff siként szerette volna a partnere nevesíteni, vagy három ásza van – és emiatt van treff sikénje. A végkontrakt tehát 6 kárót lett, bízva abban, hogy két pikk nem fog egyből leállni. Nyugat kitartóan kérdezősködött, mielőtt el mert volna indulni a pikk ásszal, és az asztali sikén láttán hosszan szívta a fogát – de Dél csalódottabb volt, hiszen a 13 ütés nemcsak könnyedén betakarítható, licitálható is lett volna.

Itt is csalódottság, partnereinknél is – soha jobb 13 pontos partit…