Kezdőoldal

A sógornőm volt, még alig kezdtem a gimnáziumot, amikor már okos fejével, mosolygós arccal eligazított a természettudományokban. Úgy beszélt a matematikáról, mintha az élvezet tárgya lehetne. És ezzel rá is vezetett, hogy micsoda gyönyörűség forrása.

Az IMP-bajnokság első három osztályában szétszórtuk három ügynökünket, hogy hétről hétre megkeressék a legizgalmasabb partikat a saját bajnokságukban és jelentést tegyenek róla. Ravasz Róka az I/A partijait, a Zágrábi Hentes az I/B partijait, míg a II. osztály partijait olyannyira titkos ügynök fogja szállítani, hogy még álneve sincs.

A szokásos rövid nappal megkezdődött az IMP-bajnokság. Rövid, ugyanis az első napon négy helyett csak három fordulóra kerül sor, a saját körön belül – általában itt csapattársak, barátok vannak. Régebben a köröknek neve is volt, a domináns csapat neve alapján, de mára már nehéz lenne elnevezni őket. A további játéknapokon ezek a körök fognak egymás ellen játszani.

A nyolcadik játéknapon véget ért a Magyar Kupa budapesti ágának sorozata. A négy főági továbbjutó (Palatinus, Bosszorkány, Gulyás, Gamax) mellé megvan a négy vigaszági továbbjutó is: a VICI, az Angels, a Galim és a Feel the Card. Végül is tehát a nyolc továbbjutó mind a legjobb 18-ból került ki, igaz, az első nyolcból csak négy.

A hetedik játéknappal lezárultak a főág küzdelmei, de még nincs vége a sorozatnak, hiszen a vigaszágról még további négy csapat lehetőséget kap a nyolcas döntőbe jutásra. Ehhez azonban még a vidékbajnokság legjobbjai ellen is meg kell mérkőzniük áprilisban idegenben. Mondhatjuk, hogy a kiemelés működik: az első tízből három jutott a főágon tovább – a Gamax (2.), a Palatinus (7.) és a Gulyás (9.), míg nagy meglepetésként a csak 18.-ként rangsorolt Bosszorkány lett a negyedik, akik több náluk magasabbra soroltat búcsúztattak, például két hete a harmadik Angelst, a 64 leosztásos mérkőzésen pedig a hatodik Budaörs 17-et drámai küzdelemben, mint látni fogjuk.

A 11. Nemzetközi Bridzsfesztivált a Gellért szálló emeleti termeiben tartották meg 1988. január 17–23. között. Az eseményt jelenlétével megtisztelte José Damiani, az európai szövetség (EBL) frissen megválasztott elnöke, aki francia Európa-bajnokok társaságában a versenyeken is részt vett. A jeles sportdiplomata budapesti tartózkodása alatt tárgyalt Kormos Sándorral, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődésért felelős főosztályvezetőjével, és egyúttal felajánlotta a minibridzs módszertani anyagot az oktatás céljaira.

A hatodik napon megkezdődtek a kétnapos mérkőzések a főágon (kivéve egyet, a Galim–Palatinus meccset hétfőn és kedden játsszák majd le). Aki itt győz, már az országos nyolcas döntőben van, míg a vesztesek még visszamérkőznek a jogért, hogy a vidékbajnokság legjobbjaival mérkőzhessenek.

Folytatódtak a küzdelmek a legjobb 16 közt a Magyar Kupa budapesti ágán, a vigaszágon és a Káró Kupa is. Hétfőn a halasztott meccsen a Bosszorkány győzött, és lehetőséget kapott, hogy a hétvégén óriási fölénnyel országos csapatbajnokká váló Angels ellen mérkőzhessen – nos, Magyar Ádámék remek játékkal borították a papírformát, és a legjobb nyolcba kerültek! De haladjunk sorjában, hiszen a többi összecsapás is tartogatott meglepetéseket.

Elkezdődött! A várva várt egyenesági összecsapásokkal megkezdődött a Magyar Kupa budapesti ágának lényegi része, valamint a Káró Kupáért is folyik már a küzdelem. A főágon vereséget szenvedőknek jó hír, hogy van még esélyük a vigaszágon visszajutni, csak a második vereség jelent végleges búcsút a legnagyobb kupától, de további kisebb, major kupákért akkor is lehet folytatni még.

Befejeződtek a csoportküzdelmek a Magyar Kupa selejtezőjében. Bár hatalmas meglepetések (pl. csoport első kiemeltjének kiesése) nem történtek, volt jó pár izgalmas csoport, és így a KO fázisra is kialakult pár erős párosítás, amely már szerdán el is kezdődik egy érdekesnek tűnő Relé–Gulyás rangadóval. Nézzük, mi történt a befejező játéknapon.